A Liverpool elleni vereség volt az utolsó, amikor a Chelsea hazai pályán kikapott, így hosszú veretlenségi sorozat után kezdődhetett el szombat kora délután London városi derbije a Chelsea-Arsenal. Vajon London is Blue vagy London is Red? Az mindenesetre biztos, hogy az ágyúsok mestere ismét csak a lelátóról figyelhette a mérkőzést és hogy Martin Atkinson vezeti a mérkőzést.
Forrás: sportlens.com
Mondhatjuk, hogy jó iramban kezdődött a mérkőzés, hiszen az első 5 perc leforgása alatt több izgalmat is átélhettünk mi nézők. Előbb Thibaut Courtois és David Luiz könnyelműsége miatt veszélyeztetett Alex Iwobi, majd a Chelseanek is sikerült egy veszélyes ellentámadást vezetnie Pedro révén. Talán labdabirtoklásban az Arsenal volt az aktívabb, azonban több pontatlanságot is elkövettek. Többször szerzett például labdát N’Golo Kanté, a hazaiak középpályása, aki talán a legjobban mozgott ebben a kis időben a középpályán.
Nagyon szép labdajáratásokat láthattunk az első 10 perc alatt azonban a Chelseatól is. Szinte az összes támadásvezetés keresztül ment a két szélsőjükön Pedron és Eden Hazardon, illetve a legtöbb N’Golo Kantétól vagy Nemanja Matictól indult el.
A 11. percben jobb oldalról következhetett egy Chelsea szabadrúgás, amit Eden Hazard adott be, majd Gary Cahill fejelte a labdát a kapu fölé. Sokat nem kellett várni azonban a gólra sem: Costa fejesét még védte Petr Cech, azonban Marcos Alonsoét már nem tudta, így a 13. percben megszerezte a vezetést a Chelsea.
Forrás:Chelsea FC Facebook oldal
Személyesen azt kell elmondanom, hogy körülbelül 2 év után néztem meg egy Premier League mérkőzést, de annyira megfogott, hogy a közeljövőben több cikk is várható a pontvadászatról. Amit levontam 15 perc alatt a két csapat játékáról az, hogy Coquelin az Arsenal motorja és szinte a legfontosabb játékosa a csapatnak (szakmai magánvélemény). Természetesen a másik oldalon a már a cikkben említett N’Golo Kantét figyeltem meg a legjobban, akinek játék nagyon tetszett, jól passzolt az eltelt 20 percben és jól is mozgott.
Diego Costa kétszer járt közel a gólhoz, azonban egyszer sem talált be (pedig szívesen láttam volna egy gólt a spanyoltól), hiszen másodjára az oldalhálót döngette. Érdekesség ként kell megemlítenem, hogy Marcos Alonso eddig a legeredményesebb védő 4 góljával. A spanyol játékos játéka szintén megfogott, nagyon jól játszott posztján, jól kapcsolódott be a támadásokba és a védekezésében sem lehetett csalódni.
A 24. percben láthattuk, hogy nem csak szépségei vannak ennek a játéknak: Shkodran Mustafi rúgta fel a 16-os közelében Eden Hazadot, Pedro szabadrúgását azonban kifejelték az Arsenal védők.
Az első 25 percben a Chelsean sokkal jobban látszott az, hogy győzni szeretnének, többet támadtak, többet birtokolták a labdát, míg az Arsenal nem nagy vizet zavart a támadásokban. Az eredmenyek.com statisztikái szerint ekkor 53-47%-ban birtokolták a hazaiak a labdát, 5-ször lőttek kapura (1 talált kaput, az lett a gól), míg az Arsenal 2-szer (egy sem talált kaput). A legaktívabb játékosnak én mindenképpen N’Golo Kantét és Eden Hazardot mondanám. Szinte minden támadás tőlük indult vagy keresztül ment rajtuk. A belga nagyon jól forgatta fel a középpályát, jó beindulásokkal és beindításokkal ajándékozta meg csapatát, de a labdaszerzésekben is kivette a részét.. A két kapusnak sok dolga nem volt, csupán egy-két labdát kellett lehúzniuk.
A 33. percben láthattunk egy kaput találó lövést: Marcos Alonso kapott labdát a szélen, amit középre tett és Pedro lőtt kapura, azonban Petr Cech védeni tudott. A szöglet után kísértetiesen hasonló szituáció alakult ki, azonban Pedro volt az, aki beadhatta a labdát, de ezt nem tudta senki sem kapura tenni.
Érdekesség, hogy amikor a Chelsea kikapott a Liverpooltól Martin Atkinson volt a játékvezető, ugyanúgy, mint most.
Nagyon komoly egyenlítési lehetőséget halasztott el az Arsenal a 34. percben, amikor a szöglet után Gabriel Paulista fejére érkezett a labda, aki aztán üresen fejelhetett kapura, de szerencsétlenségére Thibaut Courtois hatalmas bravúrt mutatott be. Legalább ismét láthattunk egy kapura tartó lövést.
40 perc alatt csupán annyi oka lehetett a sporttársnak a hosszabbításra, hogy Hector Bellerint és Eden Hazardot kellett talán egy percet ápolni. Hihetetlen, hogy milyen folyamatos a játék… Bezzeg egy hazai NB I-es mérkőzés.
Forrás:Chelsea FC Facebook oldal
Az Arsenal talán legfontosabb játékosa az első félidőben a csereként beállt Gabriel Paulista, aki nagyon jól védekezett, Francis Coquelin, aki nagyon szépen passzolt és építette a játékot, illetve Alexis Sanchez, aki aktívan benne volt a támadások legtöbbjében. Nem véletlen, hogy említem az Arsenal jó védekezését, hiszen 36 megnyert párharcuk volt a félidő vége előtt.
Meglepődésemre a játékvezető 4 percet hosszabbított (számomra annyira nem megszokott) az első félidőben. Ennek volt köszönhető, hogy 47. percben Francis Coquelin labdája után Mesut Özil lőhetett az egyenlítésért, azonban Thibaut Courtois védte a lapos labdát. A félidő legviccesebb jelenete is a hosszabbításhoz fűződik, Pedro passzolta a szögletet Eden Hazardnak, azonban amikor visszakapta volna azt, összeesett.
Egy pörgős, eseménydús félidőt láthattunk, amit a Chelsea nyert Marcos Alonso góljával.
A második félidőre mindkét gárda változtatás nélkül küldte fel a kezdőcsapatát.
A Sofascore osztályzatai alapján a meccs legrosszabbja a félidőben Diego Costa volt, aki mindössze 6-os átlagot kapott. Összesítve a Chelsea átlaga 6,77 volt, míg az Arsenálé 6,7.
Az első kísérletre 5 percet kellett várnunk, Eden Hazard durván 20 méterről lőtt csúnyán a kapu fölé. A második játékrész első 10 percében tovább folytatódott a Chelsea akaratossága, N’Golo Kanté két labdára is lecsapott, igaz a statisztikák szerint az Arsenal többet birtokolta a labdát. Az 53. percben tette fel az i-re a pontot Eden Hazard. Saját térfelén szerezte meg a labdát, előbb Francis Coquelin pattant le róla, majd Laurent Koscielnyt cselezte ki és lőtte a hálóba a labdát, ezzel 2-0-ra módosítva az állást. Az Arsenal feladatát ezzel a találattal eléggé nehézzé, sőt körülbelül lehetetlenné tette a belga középpályás. Az biztos, hogy sokáig fogjuk emlegetni ezt a gólt.
Forrás:Chelsea FC Facebook oldal
Majdnem azonnal jött az ágyúsok válasza, egy gyors támadás után a középen érkező vendégjátékos elől sikerült mentenie a kékek védőjének. Érdekesség, hogy hiába volt többet a labda a pirosaknál, a kékek sokkal jobban támadtak.
Azt mindenképpen megemlítem a második gól után, hogy egy esetleges vereséggel az Arsenal kiszállna a bajnoki címért folytatott versenyből, hiszen 12 ponttal húzna el a Chelsea és egy Tottenham győzelem esetén velük szemben is hátrányba kerülnének.
A mérkőzés két legjobb játékosa a 65. percben az értékelések alapján Eden Hazard és Alex Oxlade-Chamberlain volt. A másdoik vendég cserére is pontosan eddig, mármint a 65. percig kellett várni, Olivier Giroud, aki az általam többször is kiemelt Francis Coquelin helyére érkezett.
A második félidő első 25 percéről nagy vonalakban az vonható le, hogy a Chelsea továbbra is többet támadott, kihasználta az Arsenal hibáit, jól szervezték a játékot és leginkább az ellentámadásokra építettek. Az ágyúsok inkább a passzokra és a lapos játékra építettek.
Az első hazai sárgára pontosan 71 percet kellett várni, Nemanja Matic szerezte (az első hazai sárga Shkodran Mustafi nevéhez fűződik a 23. percben).
Az optimista Chelsea drukkerek már javában nem izgultak a második gól után, ugyanis érdekesség, hogy amelyik meccsen Eden Hazard gólt szerzett ebben a szezonban, azt a meccset még nem vesztették el.
Hatalmas védést mutatott be a 76. percben ismét Thibaut Courtois, miután Danny Welbeck fejelhetett 13-14 méterről, íg az Arsenal szöglettel következhetett. A sarokrúgás után ismét jöhetett egy fejes, azonban Shkodran Mustafi már nem talált kaput. Ilyen helyzeteket vártunk az Arsenaltól eddig is, azonban a gól továbbra sem született.
A hazaiak első változtatására a 84. percig kellett várni, amikor Willian váltotta Pedrot, de a spanyollal együtt lejött a meccs hőse Eden Hazard is, őt Cesc Fabregas váltotta.
Nem is kellett sokat várni a meccs eldöntésére, ugyanis a 86. percben a spanyol meg is szerezte a mindent eldöntő találatot, azaz megszerezte a 3. hazai gólt. A biztonság kedvéért Antonio Conte a pályára küldte idén először Kurt Zoumat Victor Moses helyére, azonban a 3 pont sorsa ilyenkor már nem volt veszélyben.
Forrás:Chelsea FC Facebook oldal
A végére azért még maradt két hazai helyzet, előbb a 88. percben Marcos Alonso fejesét fogta meg Petr Cech, míg a 89. percben Diego Costa lőhetett kapura.
Azért vendég gól nélkül sem maradtunk, ugyanis a csereként beállt Olivier Giroud a 91. percben Nacho Monreal beadása után fejelt a kapuba.
Ha az egész mérkőzést nézem talán, vagy biztosan ez volt a legjobb mérkőzés, amit idén eddig láttam. 4 szép gólt és két küzdeni tudó és győzni akaró csapatot láthattam. Leginkább N’Golo Kantét, Eden Hazardot és Francis Coquelint tudnám kiemelni, akik csapataik kiemelkedően teljesítő játékosai voltak ezen a mérkőzésen. A meccs embere véleményem szerint egyértelműen a belga középpályás.